1.rész Tudom hogy mit akartok

--Louis szemszöge--
 

-Ne haragudj! Nem akartam, csak sietnem kell, mert egy barátom már majd meghal az éhségtől. - de szerencsétlen vagyok,istenem.
-Mondtam, hogy nem baj. - csalt egy mosolyt az arcára az előttem álló lány.
-Most komolyan? Bocsi, de nem hiszem el, hogy egy ilyen szép ruhát ki akartál dobni. - néztem rá hitetlenkedve.
-Jó, tényleg nem, de nem akartam bunkó lenni. - vallotta be.
-Tudtam én. - húztam ki magamat. - Éppen ezért ragaszkodom hozzá, hogy vegyek neked egy újat, egy sokkal szebbet.- mondtam neki komolyan.
-Nem kell. Van még ezen kívül egy pár ruhám. - mondta, mire én elnevettem magam. Valószínű, hogy nem értette, hogy min nevetek,mert megkérdezte .- Mi olyan vicces?
-Semmi, csak gondoltam, hogy nem ez az egy ruhád van.- még mindig nevettem. Neki meg leesett a dolog.
-Ja. Tényleg hülyén jött le, amit mondtam.- ő is elmosolyodott.
-Csak egy kicsit.- kacsintottam egyet.- Egyébként hogy hívnak?
-Adriana Evans. A legtöbben Ana-nak hívnak. - fogott velem kezet.

-Te nem a Victoria's Secretnél vagy modell?.-kérdeztem meg meglepetten

-De igen.-mondta nevetve
-Én pedig…- kezdtem volna bele a bemutatkozásomba, de félbeszakított.
-Tudom, hogy ki vagy. Szoktam tv-t nézni és van otthon internetünk is.- válaszolta nevetve. Ezzel azt érte el,hogy én is csatlakoztam hozzá.
-Vicces lány vagy te Adriana.- mondtam az őszintét.
-Tudom. Most nem azért, de nem siettél az előbb?- kérdezte.
-Mi az? Le akarsz rázni? – tettettem a sértődöttet.
-Mi? Dehogyis. Nem, én tényleg nem azért mondtam, csak…- folytatta volna a magyarázkodást,de nem hagytam.
-Csak vicceltem. Nyugi. Tudod, a sztárok is szoktak ilyeneket. - mosolyogtam rá.
-Ja, akkor jó.- mondta.
-Egyébként de, sietnem kell. Add meg a telefonszámodat és majd hívlak a ruhával kapcsolatban.- javasoltam neki az ötletem, ami úgy látszik, tetszett neki,mert elővett egy papírt  meg egy tollat és ráírta a számát.
-Tessék.- mosolygott rám.
-Köszönöm. Hamarosan jelentkezek. - ígértem meg neki. Majd még egy kérdés erejéig visszafordultam.
-Adriana!- kiáltottam neki,mire ő is megfordult. - Van barátod?
Először kicsit furcsán nézett majd válaszolt.
-Nincs.- vigyorgott mire az én arcomra mosoly kúszott.

Hazafelé sétálva azon gondolkoztam, hogy ez a lány tökéletes lenne a tervünkhöz. Szép, intelligens és még kedves is és persze modell(de nem olyan híres mint pl.: Miranda Kerr vagy mint Adriana Lima). Tuti, hogy okos is. Legalább is gondolom. Az biztos, hogy ha hazaértem beszélnem kell Tommal és talán megoldást találunk kedves bandatársunk problémájára...

--Adriana szemszög--

Miután feltette a kérdést, kicsit megilletődtem. De hát ki ne tette volna a helyemben?! Igaz nekem nem annyira az esetem Louis, de őszintén válaszoltam neki, mert tényleg nincs senkim.
Mondjuk nem tudtam hová tenni kérdését, mert én úgy tudom, hogy egy modellel jár,ha jól tudom a neve Eleanor és az újságok azt írják,hogy nagyon szeretik egymást. Habár az újságokban nem igazán lehet megbízni.

Ezekkel a gondolatokkal értem haza. Miután beléptem, anya egyből letámadott.
-Na? Milyen volt az utolsó nap?- kérdezte izgatottan.
-Unalmas, de legalább gyönyörű ruhákba fotóztak minket- válaszoltam neki.
-Mikor lesz a divatbemutató?- honnan tudnám?
-Anya. Mondtam már, de azért elmondom még egyszer.  A divatbemutató időpontjáról majd csak 3 hónap múlva értesítenek. –világosítottam fel.
-Oh. Bocsi, elfelejtettem. - nézett rám bocsánat kérően.
-Semmi baj. Betudom annak, hogy öregszel.- kacsintottam rá.
-Héééé. Ez nem volt szép kisasszony. - mondta játékos sértődöttséggel.
-Bocsika.- kiskutya szemeket bevetettem. - Mi a kaja?
-Cézár saláta öntettel.- úú ez a kedvencem.
-Akkor mentem a konyhába.- válaszoltam sietve, anya pedig csak nevetett rajtam.

Miután kellően bezabáltam, felmentem a szobámba és bekapcsoltam a laptopomat. A twitteren pedig egy meglepő üzenettel találtam szembe magam. Louis üzent nekem.
@A_Evans örülök,hogy ma beléd botlottam,mert egy kedves lányt ismertem meg remek humorérzékkel ;)a ruha részleteit pedig majd megbeszéljük! :)) xx Lou

Ja és vele együtt a követőim száma is kb. a 1000-szorosára nőtt. Ezen nyilván nem csodálkoztam, hiszen világsztár. És személyesen írt nekem, így csomóan azt gondolják, hogy valami szorosabb kapocs van köztünk. Pedig, ha tudnák az igazat, akkor biztos, hogy visszavonnák a követést.

Lassan azon kaptam magam, hogy már este 8 óra. Az igen…elég sokáig ülhettem a gép előtt. Ezért gyorsan elmentem fürödni, majd felvettem a  Még egy kicsit tévéztem,de éjfél körül elnyomott az álom.

pizsamámat és kikapcsoltam a laptopot.

Reggel szerencsére nem ébresztett anya , hiszen elkezdődött a nyár. Megnéztem a telefonomon az órát,ami fél 11-et mutatott. Hát nem apróztam el az biztos.  Lementem a konyhába,ahol egy cetli fogadott.
„Szia kicsim! Elmentem dolgozni. Egész nap bent leszek az irodában, úgyhogy majd csak este jövök. Nehogy felgyújtsd a konyhát,inkább rendelj pizzát ebédre. Puszi”

 Hát persze. Tipikus anya. Mondjuk igaza van,mert abból nem sülne ki sok jó,ha én állok a tűzhely mögött. Ezt már egy párszor bizonyítottam.
Miután reggeliztem 11-kor(!!!!) egy kis müzlit,egyből a fürdőbe vettem az irányt és lezuhanyoztam,majd felöltöztem egy kényelmes nyári ruhába ---->
Bekapcsoltam a laptopot és egyből felmentem twitterre, ahol nem kis meglepetés fogadott. Már 196 ezer követőm volt. Kicsit tátva maradt a szám. Miután feleszméltem, láttam, hogy jött egy új üzenetem,mégpedig Louistól.
@A_Evans remélem,hogy ráérsz ma délután,mert megyek hozzád,onnan pedig ruhát venni. 4 körül  

ott vagyok!:)) xx Louis

Meglepődtem, hogy máris írt. Azt hittem,hogy elfelejti,hiszen egy lány vagyok a sok millió közül és csak egy kis modell vagyok,akikkel találkozik nap mint nap. De úgy látszik, hogy tévedtem. Viszont ha komoly szándékai vannak velem, akkor sajnos ki kell, hogy ábrándítsam,mert tényleg nem igazán jön be. Tudom a legtöbb lány élne a lehetőséggel és rögtön az ágyába is feküdne. Csakhogy én nem vagyok ilyen.
A lényeg, hogy tisztáznom kell vele a dolgokat, mielőtt bármit is félreértene…